Erdélyi beszámoló

A Bácsalmási Vörösmarty Mihály Általános Iskola és a Bácskai Általános Iskola Moholy Nagy László Tagintézményének 7. osztályos tanulói öt felejthetetlen napot töltöttek Erdélyben 2018. április 3 - 7. között. 44 tanuló és 5 kísérő pedagógus vett részt a „Túrázás és történelmi séták Székelyföldön” című pályázat sikeres megvalósításában.

Az öt nap rövid története:

1. nap

Eljött végre a nagyon várt utazás időpontja!

„Én már szeptemberben előre tekertem volna az idő kerekét!”

Hajnali 4 órakor indultunk és délelőtt elérkeztünk magos Déva várához, ahova felvonókabinokkal jutottunk föl. Kerestük a falban Kőmíves Kelemenné maradványait, de teljes bizonyossággal nem leletük.

A következő megállónk a „Várak Királya”, Vajdahunyad volt, a Hunyadiak ősi fészke. Mátyás király nem itt született, mert akkor éppen felújították a várat.

Gyulafehérvár az erdélyi fejedelemség központja volt. A székesegyházban megkoszorúztuk nagyjaink síremlékeit, többek között: Hunyadi János és László szarkofágjait.

Bő fél óra múlva Gyergyóújfaluba értünk. Autóbuszunk utasait 3 szálláshelyen várták húslevessel, töltelékes káposztával és hájas kaláccsal.

2. nap

Az Elekes Vencel Általános Iskola bemutatása után fociztak a bácsalmási járás tanulói a helyi hetedik osztályosokkal. Vittünk kékfestő cicákat, bácsalmási finomságokat és bácsbokodi sajtot, bort. A focimeccs eredményére már senki sem emlékszik, de a játék jól esett.

Szűk fél óra múlva megálltunk a Rönkház – telepnél. A helyszínen teljesen összerakják a rönkházakat, besorszámozzák a fákat, majd szétszedik őket és a megrendelőknek a lakóhelyén összerakják. Az egyik ház Bács – Kiskun megyébe készült, Lakitelekre. Egy rönkház kb. annyiba kerül, mint egy azonos alapterületű lakóház.

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban festmény-, viselet – és kőzetkiállítást tekintettünk meg. Nagyon érdekes volt, hogy a lányok szoknyájába beleszőtték a család vagyoni helyzetét. A barna csíkok szélessége azt mutatta, mennyi földje van a családnak, a kék csíkok a vízre utaltak, az zöld csíkok az erdőkre.

Bő fél óra múlva odaértünk a Békás – szorosba, ahol a hatalmas kövek lenyűgöztek bennünket. A Békény patak medre mellett áthaladtunk a szoroson. Idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy Erős Zsolt, a híres hegymászó gyerekkorában itt sajátította el a hegymászás alapjait. (2 dia)

Szűk fél óra múlva már a befagyott Gyilkos – tónál sétáltunk. Ragyogott a nap, elég volt a póló! Reméljük, még látjuk az életben a tavat. Ha nem tesznek semmit állapotának megőrzéséért, a következő 100 évben feltöltődik és eltűnik.

Este korán hazaértünk és a szállás környékén szánkóztunk. Volt, aki belenyúlt a medveriasztó vezetékbe. DE TÚLÉLTE! A medveriasztó vezeték akkumlátorral működik, nem halálos a csapása. Csípése van csak. A medve valós veszély Erdélyben. A mi szállásadónk udvarán nyáron darabokra tépte az fürdőmedencét. Kaptunk mi is medveriasztó petárdát veszély esetére. Este akármilyen fáradtak voltunk, elrebegtünk egy imát, hogy ne jöjjön a medve éjjel.

3. nap

Jártunk Sepsiszentgyörgyön, a legnagyobb székely múzeumban. Láttunk 1848 – as frissen restaurált nemzetőr zászlót, székelyviseletet és életmód képeket a székelység mindennapjaiból. Gyerekjátékokat, bölcsőt. Az anya, ha átfutott a szomszédba vagy elment valahova, seprűt rakott keresztbe a bölcsőn, hogy ne érje semmi baj a babát. Láttunk kitömött állatokat, többek között gödényt is.

Legközelebb a Szent Anna – tónál túráztunk. Lefele és felfele is szűk fél óra volt az út. A tó mellett lévő mohos tőzeglápot a fagyos víz miatt nem tudtuk meglátogatni.

Csíkszeredában a Mikó várban középkori konyhát, ételkészítési és a vár kútjának történetét bemutató filmet láttunk. Illetve láthattak azok, akik nem szaladtak végig túl gyorsan a váron.

Néhányan korhű jelmezbe öltöztek a vár fegyvertermében.

A csíksomlyói kegytemplom Madonnájának lába ujját mindenki kellő tisztelettel megérintette és kívánt, hogy a Szűz Anya megsegítse.

1764. január 7 – én Mádéfalva határában megöltek 200 székely legényt, akik nem akartak a császári hadseregben szolgálni. Ragaszkodtak a székelyek ősi határvédelmi feladatához. A Habsburg Birodalom azonban nem tűrte az ellentmondást.

4. nap

A libáni kőfejtőben csak a csapat kétharmada járt.

A zeteváraljai víztározó fölötti hídon átsétáltunk és örültünk, hogy az eredeti célját nem érte el a tározó: nem árasztották el a falut vízzel a Csaucseszku időkben.

Fenyéden színes székelykapukat láttunk. Ezek már a modern kor alkotásai.

Székelyudvarhelyen körülnéztünk a főtéren, és finom édességet ettünk az Alexandra cukrászdában.

A korondi taplászműhelyben egy olyan mesterséggel ismerkedtünk meg, amelyet már csak 7 család űz Európában. Mindannyian Korondon élnek és taplógombából készítenek tárgyakat. A taplógomba füstjének nyugtató hatása van, sajnos nem volt a buszban hely, hogy a tanáraink néhány zsákkal berakjanak a hulladékból és szükség esetén megfüstöljenek bennünket. Azóta már biztos bánják, hogy nem szorítottak helyet a csomagtartóban ennek az értékes dolognak!

A bátrabbak agyagból használati tárgyat is készítettek a fazekas műhelyben. Mondjuk nekem nem sikerült, mert az agyagom szépen lassan elfogyott, nem jöttem rá a technikájára.

Farkaslakán Tamási Áron sírjánál jártunk, valamint a Milleniumi emlékműnél.

Este Szovátán a Medve – tó látványában gyönyörködtünk.

5. nap

Korai indulás után reggel Marosvásárhelyen a Kultúrpalota előtt levegőztünk.

Tovább indultunk és „bő fél óra múlva” – feltűnt a Tordai hasadék, ahova belezuhantak a Szent László királyt üldözők. A sóbányában - a világ top 10 látványosságának egyikében – másfél órát töltöttünk és élveztük a só légzőszerveinkre gyakorolt jótékony hatását. (3 dia)

Kolozsváron jártunk a Szent Mihály templomban, Mátyás király szobránál és szülőházánál. A látványosságok után megebédeltünk a KFC – ben.

Bő fél óra után „Erdély kapujában”, Királyhágón levegőztünk egyet és megcsodáltuk a tájat.

Nagyszalontán, Arany János szobránál tisztelegtünk a költő emlékének, aki ebben a városban született.

Fél 11 felé épségben, egészségben, sok szép élménnyel gazdagodva haza érkeztünk.

Reméljük, életünk során még visszalátogathatunk ezekre a gyönyörű helyszínekre!

Köszönjük az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőjének

a pályázat megvalósításához biztosított összeget!

Horváth Péterné

projektvezető